Halál ciklusban íródott verseim

1. Meglesett a Halál

Tegnap láttalak. Megint.
Kajánul néztél,
Mrs. Bright mögé álltál,
hogy biztosan lássál.

Szemed helyén ugyanaz
a feketeség tátong,
mely néha vonzott
egy kies faághoz.

De MOST hatalmam van
feletted, rajtad,
nem hagyom, hogy megérintsen
dermesztő ajkad.

Képedbe kiáltottam:
Már nem vihetsz el!
Csak bámult rám Mrs. Bright,
s furcsálva továbbsétált.

Halál ciklus - 1995. nyara


2. Elmúlás

Őszülök, fonnyad a bőröm,
testem sejtjei elöregszenek.
Múlik az élet, illan az öröm,
hajhagymáim is elfekszenek.

Régen, mi egy egész nap volt,
jelenleg csak egy pillanat.
Elérem a gyorsvonatot,
leszállni már nem is szabad.

Rohanó emberek, száguldó autók,
elektronikus és gépi csodák.
Hová tűntek a régi ajtók,
melyek a nyugodt létbe vezettek át?

Fiatalnak és boldogtalannak,
vagy öregként örülni volna jó?
De választásom nem marad,
csapódik a harmincas-vasajtó.

Volt-e értelme eddigi létemnek?
Az lettem-e, ki vágytam lenni?
Felesleges kérdéseimnek
Vajon ki fog megfelelni?

Halál ciklus - 1999. május 5.


3. Gyáva vagyok

Gyáva vagyok-e
ahhoz a fájdalomhoz
hogy itthagyjalak Titeket?

Félek, félek, félek !
"Már csak öt hónap
aztán eleresztelek".

Kell-e, hogy még
most is, most is bírjam.
Szívem nagyon ég.

Ugye nem leszek gyáva,
ha eljön az alkalom:
megtenni. Hátha.

Halál, mire vársz?
Meddig kell még várnom?
Gyere már, pajtás!

Kedvenc szeretőd leszek.
Hálás, mert megteszed.
Ugye hamar a tied lehetek?

Na, vigyél már!

Halál ciklus - 1996. április 2.


4. Halál, jössz már?


Oh, Halál
Mondd, kit miért viszel el?

Talán Isteni cinkosod
mondja meg ki a jó, ki a rossz?

Én jó, vagy rossz vagyok?
Mikor láthatom haláli vigyorod?

Halál, te vagy a rossz!
Magadra mikor vigyorogsz?

Halál ciklus - 1996.február 22.


5. Kérlek, hagyj!

Biztos, ami biztos:
Velem nem történhet meg.
Feszültség = folyamatos
kezem néha remeg.

Fejem nagyon tiszta,
mindent látok köröttem.
Hallom sós könnyét a
dalnak, mit szerettem.

Fényes és nem félek,
átfolyok a szobában.
Sír majdnem minden lélek,
elbúcsúzok halkan.

Visszatart valami,
Testem nincs, mégis nehéz.
Próbállak simogatni,
nem megy - porhüvely kéz.

Nehéz elszakadni
testemtől, Tőled, Tőle,
de vonz az a valami,
hív a menyegzőre.

Látom, nem akarod
elengedni a kezem.
Most lefejtem a karod:
Kérlek, hagyj elmennem!

Halál ciklus - 2000. december 1.


6. Meghalunk egy kicsit ...

Mindig belehalunk egy kicsit
minden nevetésbe, és könnybe,
ölelésbe, szeretkezésbe,
búcsúba és veszekedésbe.

Vajon mennyi kis apró halál,
mire tényleg valóban vége ?
S mibe fullad végső sóhajunk,
sírásba vagy szeretkezésbe?

Halál ciklus - 2000. november 28.



7. Múlandóság

Érezted már ízét a Napnak,
szeretted már illatát az ősznek,
de kezed már húzza a tél,
elfújt mindent a szél.

Csörögnek alattad a levelek,
szivárványba borult fellegek,
sóhajtanak a faágak,
titkot neked súgának.

Brekeg még néhányat,
mielőtt elbúvik,
pirosló aranyak
utójukat érik.

Veled is múlik a természet,
sóhajtanak csontjaid,
titkaid emlékké szenderülnek,
s lecsorogva menekülnek
- az őszi avaron -

Halál ciklus - 1996.október 4.


8. FSHD

Lassan elveszítesz mindent:
Munkát, barátokat, lelked.
Sokminden lehetetlen,
sosem lehet jó a kedved.

Mindenki bíztat, nem értik,
miért adod fel ilyen könnyen.
Minden csalókának látszik,
lennének bár ők helyedben.

Vannak napok, hogy feladod,
s gyakran várod a halált.
De nem ez a feladatod,
egy kis kitartás sosem árt.

Halál ciklus - 2001. január 8.


9. SZ.Á.

Lila fénnyel távoztál,
a múltból nem tanultál.
Karmád ismét visszavet,
kicsit többet engedett.

Halál ciklus, 2006. július 25.


10. Sissy



Kis teste görcsbe rándult,
a gazdit nagyon haza várta.
Nem az első, és nem utolsó,
kit én kísértem odaátra.

Halál ciklus, 2006. július 25.


11. Matriarka (in memoriam: B.K.)

Az egész családot összetartottad,
saját lelked helyett másokét simogattad.
Nagyon kedves lehettél az Istennek,
hamar visszarendelt, legyél tagja a mennynek.

Halál ciklus, 2006. július 25.


12. Apósomnak



Szemeidben félelem csillant,
haláloddal egyedül lehetsz.
Gyerekes volt képzelnem rólad,
hogy kimondod mennyire szeretsz.

Kell-e még több szeretet annál,
mit szemeidben akkor láttam:
Hogy nélkülünk nehéz a halál.
Ágyadnál a végén én álltam.

Halál ciklus, 2006. július 25.


13. Búcsú a nagyapától

Idebenn gyermekek csivitelnek,
Jókedvük zajos, túl elevenek.
Egyszer majd sajnos ők is elmennek,
Nagyapa is eleget tett ennek.

Végsőt nevet; útlevél a mennybe,
Megbocsátás, írd be a Nagy Könyvbe:
- tisztelendő búcsút int ez elme -
Géza ellépett a fellegekbe.

Halál ciklus, 2007. április 1.


14. Örökség

Halálod ébresztett rá arra,
hogy az élőket jobban kell szeretni.
Több erőt kell fektetni abba,
a szeretteinket nem elfeledni.

Halál ciklus, 2007. április 1.


15. Utolsó utad



Halál ciklus, 2007. április 1.


16. Védelem

Elhomályosult elméd
minden rossztól megvéd,
nem állt össze a kép.

Lelked ezer darabja
a nyomát kutatja,
de Őt nem találja.

Rád volt szüksége nagyon
azon a nagy napon.
Feledni nem hagyom.

Elment, nem fogtad fel még,
mert a kíntól megvéd
már elborult elméd.

Halál ciklus, 2007. március 31.


17. Vizitdíj

A halálozás napja ingyenes.
Vigyázz! Vizit díjat ne fizess!
Örülj: a születés is ingyenes.
Csak a köztes létedre fizess!

Halál ciklus, 2007. február 21.


18. Egyetlen kívánság

A világ minden kincsénél
milliószor többet ér nekem,
ha a tiédnél egy perccel
hamarabb ér véget életem.

Halál ciklus, 2008. november 10.


19. Fotók a fiók mélyén

Parányi testének fájdalma bennem él,
senki nem beszélhet róla, a kedvemért.
Nehéz vígaszt keresni, találni abban,
ahogy csöppnyi lelke elment a karomban.
Vígasztalan, csakis üvölteni tudnék.
Édes mosolyáért végtelent megadnék.
Testem, lelkem összetört, gyászban, romokban.
A játszótéren rajzolok a homokban.
Drága kisfiam, aludj, nyugodj csak békén,
szülőd él tovább, fotók a fiók mélyén.

Halál ciklus, 2009. január 12.

---

főoldalra